Az általam eddig megtalált legkorábbi utalás a családra Nemesapáti keresztelési anyakönyvében van, amely szerint 1734. január 16-án Bedics Miklós és Sabján Katalin gyermekének keresztelése alkalmával Svender Paula keresztszülőként van bejegyezve.

       A legkorábbi anyakönyvi adatok az 1730-40-es évekből Zala megyéből származnak.

        Ebben az időben a megye lutheránusainak nagy része az 50 km-re lévő Nemesdömölkre járt templomba, egészen az 1781-es Türelmi Rendelet hatályba lépéséig. 

( 1761.VI.21-én a nemesdömölki templomban kötött házasságot a Zala megyei Szepetkről Sabienits János és Svendor Erzsébet.)

      Valószínűleg ennek a hosszú útnak köszönhető, hogy a család egyik ága Kemenesalján  telepedett le.    

       1783-ban megalakult és önállóvá vált a zalaistvándi gyülekezet, ettől kezdve a Svendor család anyakönyvi adatait általában itt jegyezték be.   

       Az 1700-as évek végén lakhelyként Zalaistvánd, Vöckönd, Bocska, illetve Vas megyében  Asszonyfa, Köcsk, Alsóság fordul elő legtöbbször, de Hahóton, Börzöncén, Kürtösön is éltek Svendor  családok.

    1909-ben egy alsósági testvérpár  vándorolt ki Amerikába, ahol most is megtalálhatóak a leszármazottaik.

       Az anyakönyvekben általában hallás után jegyezték be a neveket, így számtalan változatot találunk. Sokszor még egy családon belül is eltérően írták le a gyermekek vezetéknevét. Találunk Svinder, Schvender, Svender Schwender vátozatot is.

        Mivel elsőként a katolikus egyház anyakönyveinek vezetése kezdődött el, az anyakönyvezés joga - és kötelessége - ebben az időben a plébániákat illette meg.  A lutheranus Svendor családok adatait is ezekben az anyakönyvekben vezették ekkor. Megjegyzésben az "acath." vagy a "luth." kiegészítést tették.

     Az evangélikus anyakönyvek vezetésének megindulása után a család adatait már ezekben a matrikulákban találjuk.